A szabadságról

2004. július

Mitől, mire, mivégre

Most a szabadságról nem a meg-szabadulás, fel-szabadulás, hanem a -szabadulás értelmében beszélek, mert a valamitől való mentesség még nem szabadság. A szabadság: a valami mellett elköteleződés, vagyis a döntés lehetősége és képessége.

Körülnézek, és kavarodást látok. Szabadságunkat rabszolgaságnak hisszük, mert mindig másra vágyunk, mint amik vagyunk. Véletlenül sem ismerjük fel, mire vagyunk hivatottak: hát hogyne lennénk boldogtalanok. Máskor szolgaságunkat véljük szabadságnak: azt csinálunk, amit akarunk – gondoljuk. Pedig valójában azt tesszük, amit mások sugallnak nekünk.

Szabad akarsz lenni? Éld a saját életedet. Hozd meg a saját döntéseidet. Ismerd fel a saját javadat. Válogass abból, ami feléd özönlik. A szabadság felé tett első lépés: szerezz be egy megfelelő méretű szűrőt. A második: tisztítsd gyakran.

S hogy vajon szabadabbak vagyunk-e, mint nagyszüleink voltak? Annyi bizonyos: nekik sokszor lehetőségük nem volt szabadon dönteni. Nekünk meg – hála a sorvasztó környezetnek – képességünk van egyre kevesebb. Akkor vajon ki a szabadabb, illetve ki a kevésbé szolga?

Minden vélemény számít!