Star Magazin – némi szépséghibával

A Star Magazin ma megjelenő számában interjú olvasható velem. Sajnos a szövegegyeztetés – hogy is mondjam – nem volt zökkenőmentes, így az újságban olvasható szöveg az újságíró szellemi termékének minősül. Alább közlöm azt a szöveget, amelyet én is elfogadtam volna.

 

Süveges Gergő most már férfinek érezheti magát. A Magyar Televízió Híradójának műsorvezetője ugyanis azt tartja: a férfi akkor igazi férfi, ha hivatása van; ha férjként családot alapít, ha gyermekeit hűségben felneveli. Ő minden bizonnyal megteszi, ráadásul még könyvet is írt róla Apa-kép-írás címmel.

Star: Nyolc éve kötöttétek össze életeteket feleségeddel, Margittal, és a nyár végén már négygyermekes szülők lesztek.  Tudod, mit mondanak erre Pesten?

Süveges Gergő: Vajon mit?

Star: Ne izgulj, semmi becsületsértőt. Elismerő csettintés kíséretében „nem semmi” felkiáltással nyugtázzák az örvendetes hírt. Két lányod és egy fiad van. Hogyan alakul majd a nemek aránya a családban? Tudjátok már?

Süveges G.: Még nincs egy hónapja, hogy kiderült: negyedik gyermekünk fiú lesz. Borka lányunk most ötéves, Marci négy lesz, Annamari tizennégy hónapos.

Star: És mi lesz a kis jövevény neve?

Süveges G.: Azt hogy fiú lesz a negyedik, mindenkinek boldogan újságoltuk, még az Apa-kép-írás sorozatában is írtam róla. A nevét viszont titokban tartjuk, és nem osztjuk meg senkivel. Kettesben eldöntjük a feleségemmel, és nem áruljuk el sem a családban, sem a barátainknak. Ha elmondanánk, hallgathatnánk a jó tanácsokat: „Nem is hangzik jól a Süvegeshez, talán legyen inkább…” „Miért pont erre a névre gondoltatok?” – és így tovább. Tudom, hogy minden ötlet szívből jönne, szeretettel, de inkább kihagyjuk.

Star: Szép népes lesz a családod, hatan éltek majd együtt. Fölkészültetek rá?

Süveges G.: Kétlakásos házban élünk Buda külső részén. A saját otthonunkon belül nem osztozkodunk a helyeken, a gyerekek még egy „fészekben” vannak, majd később, ahogy növekednek, kialakul mindenkinek a maga kuckója. 

Star: Honnan a példa a nagycsaládra?

Süveges G.: Margiték öten vannak testvérek. Most úgy látjuk, a mi családunk négy gyerekkel lesz teljes. Azt hiszem, szülő a gyermekének valójában két maradandó ajándékot adhat: együtt töltött időt és testvéreket. Minden más, ami boltban megvehető, hazavihető, előbb-utóbb tönkremegy, unalmassá válik, elporlad. A majdani boldogságuk kulcsát a kezdeti, családban töltött évek adják, és leginkább a testvéreikre számíthatnak későbbi életükben is. Tudom, hogy sokak szemében csodabogarak vagyunk, de azért a baráti körünkben egyáltalán nem ritka a három, négy vagy még több gyerek.

Star: Mi a véleményed az abortuszról?

Süveges G.: Az élet a fogantatással kezdődik. Senki nem tudja megmondani, egy magzat fejlődésében melyik az a pillanat, amikor az embrió már nem sejtcsoport, hanem élőlény. Egyetlen pillanatban lehetünk biztosak: a kezdetben. Az életet pedig tisztelnünk kell. Tudom, hogy egyetlen esetet sem lehet a körülményektől függetlenül vizsgálni, de ettől még igaz: nincs jogunk elvenni senkinek az életét.

Star: Feleségeddel szerelem volt az első látásra?

Süveges G.: Nem. Barátság volt az első látásra, a másodikra is. A Szent Imre Plébánia ifjúsági közösségében ismerkedtünk meg, bár egy gimnáziumba jártunk. Majdnem minden nap találkoztunk, nyáron biciklitúrákra mentünk. Szerelemmé 1995-ben érett a kapcsolatunk, és akkor már komolyan gondoltuk, hogy ebből házasság lesz.

Star: Mivel foglalkozik a feleséged?

Süveges G.: Gyógypedagógus. A gyerekek születése előtt a főiskolán és egy alapítványnál dolgozott, a többi között diszlexiás gyerekeken is próbálnak segíteni. A család kedvéért most egy időre félretette, amit tanult és amit nagyon szeretett. Nagyon becsülöm ezért a döntéséért.

Star: Te az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztél, gimnáziumi magyartanár és magyar nyelvtanár vagy, azaz idegen ajkúaknak taníthatod anyanyelvünket. De tudni rólad azt is, hogy teológiát végeztél a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A hittudományokra gondolom nem a napi munkádhoz volt szükség.

Süveges G.: Szerettem volna többet tudni a hitemről. Az alapokról, a történelemről, a Szentírásról.

Star: Megemlítenéd az egyik kétségedet, amire vártad a választ?

Süveges G.: Erre a kérdésre nem lehet könyvekben megtalálni a feleletet. Mindannyiunk életének központi kérdése ez: lelkünk mélyén tudjuk a jót, tudjuk, hogyan kellene viselkednünk, hogyan kellene élnünk – mégis tesszük a rosszat. Összeférhetetlenek vagyunk, agresszívak, féltékenyek. A választ mindenkinek magának kell megtalálnia. És akkor talán a világ is jobb lesz majd.

Star: A könyved megírását is ez a szándék vezette?

Süveges G.: Az Apa-kép-írás valójában örömhír. Ráadásul szerintem rendkívül szórakoztató örömhír. Annyi megbillenő házasságot, széthulló családot látok magunk körül, annyi árván vagy félárván felnövő gyereket, akiknek közben mindkét szülőjük él. Azt a reményt is szeretném közvetíteni, hogy lehetséges hűségben, felelősséggel, harmonikus családban is élni. Van remény.

Star: Tanító könyv?

Süveges G.: Mulatságos könyv – amelyből lehet tanulni is. Nem tőlem, hanem azokból a helyzetekből, amelyeket a gyerekek teremtenek. Volt, aki azt mondta: sajnos nem tudja olyan lassan olvasni, mint szeretné, és így nagyon hamar elfogy…

Star: Gondolom, esti mesének nem ebből olvastok otthon…

Süveges G.: Többnyire Tony Wolf, Marék Veronika, Kormos István, Bartos Erika van az esti menüben. A diavetítést is nagyon szeretik. Esetleg számítógépen DVD-ről egy Mirr-Murr-epizód… Minálunk egy ötperces film negyedóráig tart, mert ha kell, megállunk, és megvitatjuk, hogy mi, miért, kinek, meddig, és egyáltalán.

Star: Mikor volt időd megírni az Apa-kép-írás című könyvedet?

Süveges G.: Folyamatosan írom. A könyvben Borka születésétől óvodába indulásáig sorakoznak a történetek, miközben megszületett Marci és Annamari is. De a sorozat folytatódik, a Magyar Televízió internetes oldalain és a saját weboldalamon kéthetente megjelennek az újabb írások.

2 hozzászólás a(z) “Star Magazin – némi szépséghibával” bejegyzéshez

  1. Nos, valóban igen nagy írói szabadsággal élt az alkotó.
    Őszintén szólva csodálom, hogy engetted megjelenni a cikket azok után, hogy az abortuszról ennyire sarkos és VALÓTLAN választ jelentetett meg!

Minden vélemény számít!