publikáció kategória bejegyzései

Apa, te nem is szoktál olvasni!

Hétvégén Sajtófesztivál, ez elé készült a 2011 karakteres írás.

Apa, te nem is szoktál olvasni!

Ezt vágta a fejemhez a minap a mindjárt nyolcéves Borka, amikor arról beszélgettünk, miért olyan jó olvasni. Szerinte azért, mert izgalmas történetekre bukkan. A hatéves Marci – aki nem tanult olvasni, de attól még tud – örül, hogy a lexikonjaiból érdekes dolgokat tudhat meg; például hogy – Önök tudták? – létezik olyan állat, hogy fali gyík. A négyéves Annamarinak – aki állítja, hogy tud olvasni – fontos, hogy a babáit esti mesével tudja elaltatni. A kétéves Andris pedig megnézi az összes képet a könyvekben, még a Kismamák nagykönyvében is. Az a kedvence.

Szóval ezek után közli velem az én kamaszkorba vágyó lányom, hogy nem is szoktam olvasni. Micsoda?! Mást sem csinálok egész nap! Nem, Apa, te mindig csak számítógépezel! De hát az is olvasás… – próbálom menteni a menthetőt. Érkezik is a kegyelemdöfés: Nem, az nem. Csak a könyv. Na jó, az újság is – enged kicsit a szorításon.

Ó, a könyv… a példaadás… hogy a gyerekek is belenőjenek… Akkor elmondom az én verziómat, a gyerekek most egy kicsit maradjanak csendben.

Otthon könyvet olvasni lehetetlen. Csak gyerekfektetés után van rá esély – ágyban, párnák közt. Mert otthon leülni is lehetetlen. Leülés, egyenlő: Apa ráér. S a gyermeki ötletek vágtató ménesként kezdenek özönleni, hogy mi mindent kellene, lehetne – készíteni, játszani, megszerelni. És lehetne birkózni is, vagyis Apára mászni. Azért nem látnak a kezemben nyitott könyvet, mert nem engedik, hogy kinyissam. Kivéve persze a mesekönyveket, de az – úgy látszik – nem számít.

A jó apa helyes mintákat mutat: gyermekei szeme láttára olvas. A jó apa minőségi időt tölt a gyerekeivel: játszik velük, beszélget, kirándul, és olykor veszít a társasjátékban. A jó apa a kettőt egyszerre teszi.

Hogyne… csakhogy ezek a betyárok pedagógiailag teljesen képzetlenek, és nem engedik, hogy egy kényelmes fotelban üldögélve – megnyugtató távolságban a gyermekzsivajtól – pozitív olvasási mintával lássam el őket. Nekik csak a bunyó kell.

Ó, elkorcsosult nemzedék.